Oké, elfáradtam. Eddig fájt, eddig mindent megpróbáltam érte, de most már tényleg elfáradtam. Szóval most leülök, hagyom, hogy még fájjon egy kicsit, megvárom ameddig ürességgé alakul ez az egész, aztán megmaradnak a jó emlékek és a szeretet emléknyomok bennem maradnak. Hogy is mondják? Átadom a stafétát, küzdj most érte te egy kicsit, ha akarsz, ha neked szükséged van rá, de én elfáradtam. Majd ha látom, hogy érdemes újra felállnom, akkor majd folytatom. De most leülök egy kicsit, mert tényleg elfáradtam...